A Társaság 1979-1999

1979-ben Sonevend Imre, Rohály Gábor, Szomjas György és Somogyi Győző megkeresik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, és javaslatot nyújtanak be a Káli-medence védetté nyilvánítására. Csete György - aki ekkor a Hivatal építésze ajánlja az egyesület alapítását. Ebben az időben az egyetlen megtűrt forma a „Baráti Kör”. Átveszik a már működő „Őrség Baráti Köre” szabályzatát és megalakítják a „Káli Vidék Baráti Körét”. Azonban se a természetvédelmi Hivatal, se más intézmény nem vállalja el a „felügyelő hatóság” szerepét. Így a Baráti Kör egyelőre illegálisan működik, felügyeleti szervet keres, de a megyei, a járási, a tapolcai, a révfülöpi Tanács és a Népfront egyaránt elutasítja. Néhány év ígéretek, megismételt alakuló ülések és kapcsolatkeresés jegyében telik el. Közben a Baráti Kör hivatalos levelezést folytat, újságcikkeket jelentet meg, mintha hivatalosan is létezne, Zimre Péter elnök és Gyökér Kinga jogtanácsos aláírásával.


Káli vidék baráti köre

1982 őszén a révfülöpi Tanács és a kővágóörsi Béke TSz Vezetői, a Baráti Kör szervezőivel (Zimre, Szomjas, Rohály, Somogyi) megegyeznek, hogy a Tanács lesz a felügyeleti szerv, és 1983 tavaszára a megyei lapban is meghirdetik az alakuló közgyűlést.
1983 tavasz. Az alakuló közgyűlésre megtelik a kővágóörsi Kultúrház, vidám a hangulat. Azonban mindenki megdöbbenésére a Tsz elnök, a tanácselnök és Simon révfülöpi párttitkár ül az elnöki asztalhoz. Simon hosszú beszédet tart, betiltja a gyűlést, és a Baráti Körnek egyetlen létezési formát engedélyez: mint a révfülöpi Népfront albizottsága működhet, Zömbik TSz-elnök vezetésével. Az egybegyűltek zúgva kivonulnak. Utólag kiderül: a SZETA a „Szolidaritás” által küldött lengyel gyerekeket nyaraltatott Kékkúton Kende J. és Erőss T. házában, erre hivatkozva a megyei pártbizottság előző nap utasítja Simont, hogy állítsa le a gyanús szervezkedést. 1983 augusztusában a Baráti Kör „Faluvédő Kiállítás”-t szervez a búcsú napján a kővágóörsi Kultúrházban, nagy tömeg részvételével. Utána közgyűlés Rohály Gábornál, amely a korábbi működés mellett dönt.
Zimre Pétert addig fenyegetik és puhítják a párt, TSz és Tanács vezetők, hogy a betiltott közgyűlés után lemond és visszahúzódik. Az augusztusi közgyűlés megválasztja Szomjas Györgyöt elnökének, Oroszpataki Máriát titkárnak.
1983-84 folyamán a Baráti Kör részt vesz a Duna Kör megalakításában és a Budapesten tartott kezdeti zöld szervezkedésben (Rakpart Klub, Hálózat). Hosszas levelezést folytat a balatonhenyei kőbánya, a kővágóörsi szeméttelep és a kisörsi homokbánya ellen, követeli a településeket elkerülő út építését.
1984. december 31-én Tájvédelmi Körzetté nyilvánítják a Káli-medencét és ezzel egy időben törvényesítik a Baráti Kört: a Tapolcai Városi Tanács VB Hatósági osztálya 1984. december 29-én hozott II. 2607/1984 számú határozatával nyilvántartásba veszi „Káli Medence Környezetvédelmi Társaság” néven.

 


Kővágóörsön Rohály Gábornál tartott faragótábor résztvevői munkáikkal

 
Faluvédő Kiállítás megnyitója a kővágóörsi Művelődési Házban 1983. augusztus 15-én.
Fent az ekkor alakult "Káli Banda" lent középen Rohály Gábor

 


Táncház Kővágóörsön Rohály Gábornál, 1984

 

A Baráti Kör és Társaság évente megrendezett vidám eseményeken formálódik. Legrégibb ezek közül a Kisörsi Olimpia. Ennek eredete a Somogyi Győző által 1975-76-77 években Salföldön rendezett augusztus 20-i háromnapos fesztivál, amelyet a rendőrség 1977-ben betiltott. 1978-tól Kisörs pusztán zajlanak az augusztus 20-i háromnapos Olimpiai Játékok: nappal sportvetélkedő, este Fábián Guszti olimpiai kocsmája, éjszaka jazz-örömzene Szabados György, Dresch Mihály, Baló István és más kitűnő zenészek, részvételével. Kiállítások, színdarabok - pl. Boka Gábor „Lopótök” színháza - színesítik az eseményt. 1983-tól Mayer István, Mészáros Róza és más népzenészek is bekapcsolódnak, elkezdődik a Káli-medence táncházas korszaka.
A Káli-medence kultúrközpontja a 80-as évek Rohály Gábor Kővágóörs-Felszegi parasztháza. Gábor nyári faragótáborokat és táncház-táborokat rendez a Kalamajka együttessel, és bőkezű vendéglátója minden társas összejövetelnek.
Vidákovich István, a kisörsi olimpiák egyik fő szervezője, 1984-ben helyreállítja Kisörspusztán a haranglábat. A Szt. Anna-napi harangláb-búcsú ettől kezdve a Káli-társaság lelki központja.


A szentmiséhez feldíszített kisörsi harangláb, előtte az oltárnak használt asztal

 


Szeretetlakoma a kisörspusztai harangláb előtt 1986-ban. Mindenki a kisörsiek vendége

 

1979-től működik a "Salföldi Műhely" szövőtábor Korányi Dalma vezetésével.
Anyák és gyermekek a szövőműhely előtt 1980-ban:
Somogyi Márk, Kerényi Kinga, Raffay Dávid, Simon Nóra, Magyar Dóra, Oroszpataki Mária, Vedres Ágnes, Técsy Judit, Somogyi Gáspár, Lőrincz Mátyás.

 

1981-85 között Laczkovits Emőke vezetésével néprajzi kutató csoport dolgozik a Káli-medence községeiben. A kutatás eredményeit a kővágóörsi téli faluszemináriumban ismertetik. Ezek szervezésében közreműködik a Társaság, évről-évre kiosztja a „Szép porta” okleveleket. A rendezvények lelke Tóth János, a Népfőiskola-mozgalom egyik csírája ez a faluszeminárium-sorozat, amely borversenyeivel és egyéb össz-káli programjaival sokat tesz a falvak közti összetartás, közösségi érzés „Káli öntudat” kialakításáért.


Faluszeminárium a kővágóörsi iskolában


Közgyűlés Kékkúton, Kende János és Erőss Tamás házában a zöldágazás után, 1986 húsvét


Építészek Szomjas Györgynél, 1985

 

1985-86-ban Komjáthy Attila vezetésével a Társaság műemlékes építész tagjai elkészítik a Káli-medence községeinek teljes műemléki felmérését, és kísérletet tesz arra, hogy a Káli-medencét az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánítsa. 1986-ban az ország legjobb építészei bevonásával építészbizottságot hoznak, és Csete György elvállalja a „Káli Medencei főépítész” feladatát a révfülöpi közös tanács mellett. Sajnos egyik intézmény se igazán működik – de hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság tagjai több mint 100 népi műemléket állítanak helyre.

Székely Károly kékkúti lakos - a Társaság vezetőségi tagja -
1984-ben feleleveníti a húsvéti zöldágazás hagyományait Kékkúton.
Azóta ez a Társaság egyik fontos ünnepe.

 

A Káli Medence Környezetvédelmi Társaság elnöke 1985-93 között Kerner Gábor, titkár Somogyi Győző, pénztáros Stiglicz Csaba. 1993-tól az elnök Szomjas György, a vezetőség 7 tagú. 1985 óta megjelenik évi 5-6 alkalommal a Káli Híradó, amelyet a társaság 250 tagja postán kap meg.
A Társaság 1986-tól alapítója az Ökoszolgálatnak a független zöld szervezetek budapesti információs irodájának 1990-ben a Társaság kezdeményezi a Balatoni Nemzeti Parkot. 1991-től az alapító tag, Sonnevend Imre a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság Igazgatója.


Közgyűlés Kővágóörsön Cseh Tamás házában, 1986


A Társaság hagyományos Eötvös Károly emléktúrája a Fekete-hegyen és a köveskáli térképháznál


Somogyi György szervezésében 1991 óta minden júliusban misét tartanak
az ábrahámhegy-salföldi Mária-Magdolna kolostor romjai között.
Az esemény a Káli-medence búcsújáróhelye kezd lenni,
ahol a Társaság koncerteket, színházat, lakomát, kirakodóvásárt is rendez.